Könnyű

Egyszer élünk?

A vidám nyarat a melankolikusabb hangulatú ősz követi. Gondolataink - alkalmazkodva az évszakváltáshoz - egyre filozofikusabbá válnak, így nem kerülnek el minket az elmúlással kapcsolatos (örök) kérdések sem.

Vajon vár-e ránk is halálunk után olyasfajta megújhodás, amiben a természet is részesül tavasszal? A kérdést sokfelől lehet közelíteni. Mi egyszer már meg is tettük (itt olvasható).Valamivel komolyabb próbálkozás a tudomány fejlődését kihasználni, pontosabban azt a tényt, hogy mára érvényét vesztette a régi mondás: "odaátról még senki sem tért vissza".

A klinikai halál - tehát az életjelenségek, úgy mint légzés, keringés megszűnése, de az agy épen maradása - állapotából számtalan embertársunkat tudtak már visszahozni. A legtöbbjüknek nem maradnak emlékeik erről a rövid időszakról, de akiknek mégis, azok megdöbbentő dolgokról számolnak be.
A halálközeli élmények kutatását Raymond Moody ideggyógyász (Virginia, USA) kezdte meg, spontán módon. Klinikáján néhány újjáélesztett betege furcsa élménybeszámolóban részesítette, amit - vallásos neveltetése ellenére - nem vett túl komolyan. Néhány történet megismerése után feltűnt neki azok hasonlósága - a főbb elemek ugyanazok voltak minden érintettnél. A betegek legelőször a testen kívüliség állapotát tapasztalták meg, pontosan beszámolva arról, ami körülöttük zajlik. Márpedig ideiglenes haláluk időpontjában (legalábbis vizuális) észlelésnek nem lett volna szabad történnie. Sokáig nem is történt, mert hamarosan beszippantotta őket egy alagút, ahol elképzelhetetlen sebességgel száguldottak a másik oldalon tündöklő fényesség felé. Azonban ez a fény tudatos lénynek bizonyult, és szavak nélkül arra késztette a látogatót, gondolja végig életét. Végül közölte: még nincs itt az idő, feladatuk van a Földön, vissza kell térniük.

A kutatás rendkívül érdekes fejezetének bizonyult az érintettek "második" életének vizsgálata. Ezek az emberek személyiségváltozáson mentek át: értékrendjükben hátrébb kerültek az anyagiak, helyüket gondolkodásukban spirituális értékek vették át. Sokan közülük karitatív munkákkal töltötték idejüket, noha azelőtt nem érdeklődtek ilyen tevékenység iránt. Később az orvosok arra kérték a hozzátartozókat: fenntartásaiknak ellentmondva próbálják meg valóságosnak elfogadni a beteg élményeit, így tudják csak megérteni a benne lezajló változásokat.

Fenntartásai persze a tudománynak is vannak. Maga Moody állt elő egy lehetséges racionális magyarázattal, mely szerint a környezetüktől bármilyen módon, súlyosan elszigetelődött emberek, egészséges testi állapotukban is gyakran részesei hasonló élményeknek. Vannak, akik az oxigén hiányát teszik felelőssé a különös élményekért.

Mindkét oldalon látszólag cáfolhatatlanok az érvek. Nekünk, akik nem objektivitásra törekvő tudósok vagyunk, különösen nehéz a helyzetünk. Vannak közülünk, akik nehezen fogadják el az ember őszi falevélhez hasonló megsemmisülését, valakiket pedig éppen az a tudat zavarna meg életfelfogásukban, ha szembesülnének vele: a földi élet nem csupán múló játék. De eljön majd a pillanat, amikor szembesülünk azzal, kinek van igaza.

Hozzászólások

Legfrissebb

Május utolsó hétvégéjén újra beveszik a kerékpárosok az eplényi Bringarénát. Magyarország...

A „keleti nyitás” ma már nem csupán egy új külgazdasági stratégia...

A levegő is jéggé vált

1939-40 telén egy igencsak könnyűnek induló háborúban az orosz katonák "Fehér Halál"-nak...

Életmód / Stílus

Elég nehéz mostanában a smartmobil piacot hosszabb ideig uralni. Egyik infokommunikációs...

A sztárok ha elkötelezettek valami iránt, akkor többnyire márkanagykövetnek állnak. De vajon...

Két szupermárka kapcsolódik össze, hogy egyedit alkosson. Egy olyan okostelefont, amelynek...

Æsir Copenhagen dán székhelyű cég, amely a mobiltelefon design legfrissebb és legkifinomultabb...

 

A napszemüveg az öltözék része. Éppen ezért fontos hogy ugyanolyan kifinomult...